Olyan, mintha a Mean Girlsbe beleszórtak volna néhány hazugságot, és felszínes karaktereket, majd ott hagyták volna, mert rájöttek, hogy ezt nagyon csúnyán elrontották.
Nemrég, újra kiadták könyvben, a Pretty little liarst, szebb borítóval, és jobb fordítással.
Nagyon örültem neki, hisz a sorozat nagy kedvencem, de sajnos ezt a könyvről nem tudom elmondani, pedig molyon mindenki az egekig magasztalja.

Tartalom:
 Alison három éve tűnt el, egy pizsamaparti után, és azóta sem látta senki. Az elit pennsylvaniai iskolába járó barátai meggyászolták, de megkönnyebbülten fel is sóhajtottak. Mindegyikük őrzött egy-egy titkot, amit csak Alison ismert, és ha a pletykára éhes világ tudomására jut, tönkreteheti őket. Amikor egymás után kapják a névtelen e-maileket és szöveges üzeneteket, pánikba esnek. Az áruló vajon a saját köreikből való? Vagy ami rosszabb: Alison visszatért?
Egy rendkívül izgalmas sorozat indító kötete.

Vélemény:
Vegyes érzelmekkel csuktam be a könyvet, és csúsztattam be a Lehullott csillagok és a Silber, közé.
Azt vártam, hogy lefog nyűgözni, mint ahogy a sorozat is tette, de nem így lett.
Kezdem a pozitív dolgokkal, abból úgy is kevesebb van.
A fordítás mentette meg az egész könyvet a szememben, mert az nagyon profi volt, és ennek köszönhető, hogy nem hagytam félbe.
Valamint tetszett, hogy volt pár módosítás, így nem volt tök ugyan olyan, mint a sorozat.
Na, és akkor, a negatív dolgok.
Először is, az egész nekem túlontúl amerikai, és idegen.
 Valahogy, a szereplőkkel se  tudtam együtt érezni, és nem is tudtam megszeretni őket.
A sorozathoz képest, itt most kapunk 4 felszínes tinilányt főszereplőnek.
Isznak, cigiznek, és furcsábbak mint az egykereküző 50 éves bácsi a lakótelepünkön.
Aki, tényleg minden nap 5 felé, fel alá megy a kerekével.
Olyanok, akikkel nem szívesen barátkoznék a való életben, akiket elkerülnék a suliban, nagy ívben.
És milyen már, hogy nem is beszélnek egymással?
Ez így nem jó! A Pll, attól pll, hogy ők barátok, így  csak valami ócska utánzatnak tűnik az egész.
Pedig, a sorozatban mindenkit szerettem!
Kivéve akit nem.

Aztán, a történet.
Volt, hogy olvasás közben unatkoztam, olyankor inkább félretettem, és csináltam valami mást. Sajnos, túl sokszor volt ilyen.
Az események szépen haladnak előre, de mégis lassúak  voltak, mint egy 80 éves öreglány. (oké elég a hasonlatokból)
Amit furcsálltam, és sajnáltam, még az, hogy nagyon kevés eseményt ölel fel a könyv. Az ember lánya azt várná, hogy egy évadnyi eseményt kapunk kézhez, de sajnos nem.

Talán az én elvárásaim nagyok, nem tudom, de molyon szinte mindenki szerette, pedig azért nem olyan nagy durranás mint mondják.
De, bízok abban, hogy a hamarosan megjelenő 2. rész jobb lesz, és jobb értékelést kap tőlem, mert az alap ötlet zseniális.
Reméljük hozni fogja a sorozatos színvonalt!

Ti olvastátok már a könyvet? Ha igen, akkor tetszett, vagy inkább hasonló véleményen vagytok mint én?